Az állapot- és mozgásvizsgálat (ÁMV) egy olyan vizsgálati módszer, amelynek segítségével a vizsgált személy organikus érettségére kaphatunk objektív, a vizsgálatot végző személytől független választ előre megadott szempontrendszer alapján. Az ÁMV 5 részterületet vizsgál:
-
Az idegrendszer érettségét
-
A mozgáskoordinációt
-
A testvázlatot és a térbeli tájékozódást
-
A taktilitásra adott reakciókat
-
A ritmus készségeket
Az ÁMV nem IQ teszt, vagy iskolaérettségi vizsgálat, nem egy pszichológiai értelemben vett felmérés. Arra keresi a választ, hogy a vizsgált személy az iskolában, illetve későbbiekben az életben mennyire állja majd meg a helyét.
A célcsoport ideális esetben 5-7 éves korig terjed, mert ebben az esetben az esetleges hiányosságokat még iskolakezdés előtt preventív céllal lehet kezelni.
A 7-12 éves korú gyerekeknél a már jelentkezett problémák okát tárhatjuk fel a vizsgálattal és korrektív szerep jut a későbbi terápiáknak.
12 év felett már csak státusmegállapító céllal vehető fel a vizsgálat. Ebben az életkorban már nagyon nehéz mozgáson alapuló terápiákkal érdemi változást elérni.
A vizsgálat egyszerű eszközökkel 30-45 perc alatt elvégezhető, nem igényel a gyermek részéről semmilyen felkészülést, vagy megerőltető gyakorlatot.
Az alábbi sorok nagy megtiszteltetést jelentenek számomra:
Bátorításként és azért, mert jó nekem ezeket olvasgatnom...
A hagyományos iskolaérettségi módszerek hátrányai:
-
Nem derülnek ki az esetlegesen hibás működések okai ( kéreg alatti szabályozás )
-
Nem ad útmutatót a felkészítéshez, korrigáláshoz
-
Függ a teszt az adott hely kultúrájától
-
A nyelv és a beszéd fontos szerepet kap a vizsgálatok során
-
Az állapotfelvételek időtartama sokszor meghaladja azt az időtartamot, amíg a vizsgált személy koncentrálni tud
-
Szakemberek szűk csoportja végezheti csak el
-
Nem vizsgálja a nagy mozgások rendezettségét
-
Iskolakezdés előtti korban felvehető (6 éves kor)
Az ÁMV ezzel szemben a fenti vizsgálatokat kiegészíti sajátos ok-okozati szempontrendszere alapján és megfelelő receptet ad a feltárt problémák kezelésére.
Számtalan gyermekegészséggel kapcsolatos rendelés indulhat el a projekt kapcsán. Külön érték, a rendelés alatt a kontrollra érkező, vagy nem lázas beteg gyermekek várakozási idejének megkönnyítése a park által nyújtott lehetőségek által. A létesítményben tartott rendszeres előadások segítenek a szülők számára eligazodni a rengeteg ,,egészséges életmódot" kínáló irányzatok között. Több mint 10 évre visszanyúló praxisom alatt azt tapasztaltam, hogy a gyermekek idegrendszeri fejlődése lemaradó, megkéső tendenciát mutat. Egyre kevesebb az iskolai életben helytálló, vagy terheltebb környezeti hatásoknak ellenálló gyermek. A Vissza a vadonba Gyermekfejlesztő Központ programjai, fejlesztései olyan lehetőséget nyújtanak a szabadban a gyermekeknek - akár 1,5 éves kortól a kamaszkorig -, amelyek immunrendszer erősítőek, önbizalom növelőek és általános roboráló hatásúak.
Példaértékűnek tartom a fenti törekvést, amely számomra is újszerű megközelítést jelent a praxisomban.
dr. Kollár László, gyermekorvos
Házi Gyermekorvosként dolgozom Csobánkán, több száz szentendrei gyermek házi gyermekorvosa vagyok. 2016-ban ismertem meg Borbély Balázst, a Vissza a Vadonba Gyermekfejlesztő Központ létrehozóját. Az általa ismertetett szabadtéri fejlesztőközpont számtalan lehetőséget nyújt a gyermekek
általános egészségi állapotának javításához, speciális fejlesztéséhez:
Az itt található egyedülálló szakmai programok, a fejlesztő szándékon
kívül számtalan egészségmegőrző lehetőséget is tartalmaznak, amelyek a mai gyermekek számára létfontosságúak.