top of page

Az állapot- és mozgásvizsgálat (ÁMV) egy olyan vizsgálati módszer, amelynek segítségével a vizsgált személy organikus érettségére kaphatunk objektív, a vizsgálatot végző személytől független választ előre megadott szempontrendszer alapján. Az ÁMV 5 részterületet vizsgál:

  • Az idegrendszer érettségét

  • A mozgáskoordinációt

  • A testvázlatot és a térbeli tájékozódást

  • A taktilitásra adott reakciókat

  • A ritmus készségeket

 

Az ÁMV nem IQ teszt, vagy iskolaérettségi vizsgálat, nem egy pszichológiai értelemben vett felmérés. Arra keresi a választ, hogy a vizsgált személy az iskolában, illetve későbbiekben az életben mennyire állja majd meg a helyét.

A célcsoport ideális esetben 5-7 éves korig terjed, mert ebben az esetben az esetleges hiányosságokat még iskolakezdés előtt preventív céllal lehet kezelni.

A 7-12 éves korú gyerekeknél a már jelentkezett problémák okát tárhatjuk fel a vizsgálattal és korrektív szerep jut a későbbi terápiáknak.

12 év felett már csak státusmegállapító céllal vehető fel a vizsgálat. Ebben az életkorban már nagyon nehéz mozgáson alapuló terápiákkal érdemi változást elérni.

 

A vizsgálat egyszerű eszközökkel 30-45 perc alatt elvégezhető, nem igényel a gyermek részéről semmilyen felkészülést, vagy megerőltető gyakorlatot.

Az alábbi sorok nagy megtiszteltetést jelentenek számomra:

Bátorításként és azért, mert jó nekem ezeket olvasgatnom...

A hagyományos iskolaérettségi módszerek hátrányai:

  • Nem derülnek ki az esetlegesen hibás működések okai ( kéreg alatti szabályozás )

  • Nem ad útmutatót a felkészítéshez, korrigáláshoz

  • Függ a teszt az adott hely kultúrájától

  • A nyelv és a beszéd fontos szerepet kap a vizsgálatok során

  • Az állapotfelvételek időtartama sokszor meghaladja azt az időtartamot, amíg a vizsgált személy koncentrálni tud

  • Szakemberek szűk csoportja végezheti csak el

  • Nem vizsgálja a nagy mozgások rendezettségét

  • Iskolakezdés előtti korban felvehető (6 éves kor)

 

Az ÁMV ezzel szemben a fenti vizsgálatokat kiegészíti sajátos ok-okozati szempontrendszere alapján és megfelelő receptet ad a feltárt problémák kezelésére.

 

Számtalan gyermekegészséggel kapcsolatos rendelés indulhat el a projekt kapcsán. Külön érték, a rendelés alatt a kontrollra érkező, vagy nem lázas beteg gyermekek várakozási idejének megkönnyítése a park által nyújtott lehetőségek által. A létesítményben tartott rendszeres előadások segítenek a szülők számára eligazodni a rengeteg ,,egészséges életmódot" kínáló irányzatok között. Több mint 10 évre visszanyúló praxisom alatt azt tapasztaltam, hogy a gyermekek idegrendszeri fejlődése lemaradó, megkéső tendenciát mutat. Egyre kevesebb az iskolai életben helytálló, vagy terheltebb környezeti hatásoknak ellenálló gyermek. A Vissza a vadonba Gyermekfejlesztő Központ programjai, fejlesztései olyan lehetőséget nyújtanak a szabadban a gyermekeknek - akár 1,5 éves kortól a kamaszkorig -, amelyek immunrendszer erősítőek, önbizalom növelőek és általános roboráló hatásúak.

Példaértékűnek tartom a fenti törekvést, amely számomra is újszerű megközelítést jelent a praxisomban.

dr. Kollár László, gyermekorvos

Házi Gyermekorvosként dolgozom Csobánkán, több száz szentendrei gyermek házi gyermekorvosa vagyok. 2016-ban ismertem meg Borbély Balázst, a Vissza a Vadonba Gyermekfejlesztő Központ létrehozóját. Az általa ismertetett szabadtéri fejlesztőközpont számtalan lehetőséget nyújt a gyermekek

általános egészségi állapotának javításához, speciális fejlesztéséhez:

 

Az itt található egyedülálló szakmai programok, a fejlesztő szándékon

kívül számtalan egészségmegőrző lehetőséget is tartalmaznak, amelyek a mai gyermekek számára létfontosságúak.

 

bottom of page